Húsvét a Tápiómentén

A húsvét mozgó ünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, ezt követi a nagyhét, húsvétvasárnap, húsvéthétfő és végül fehérvasárnappal zárul.

A húsvétot megelőző időszakot nagyböjtnek nevezzük. Míg az evangélikusok és reformátusok nem igazán tartják meg a böjtöt, addig a katolikusság nagy része régebben szigorúan betartotta. Kezdőnapja a farsangot lezáró hamvazószerda, más nevén böjtfogadó szerda.

Csonkacsütörtökön a farsangról megmaradt ételeket még elfogyasztották Tápióságon.

Virágvasárnapnak nevezik a húsvét előtti vasárnapot, mikor a katolikus templomokban virágnapi passiót tartanak.

Nagycsütörtök és nagypéntek szintén a húsvétot megelőző napokon vannak.

Nagypéntek Krisztus halálának napja a liturgikus év során, mely egy templomlátogatással egybekötött gyászünnep.

Én kis kertész legény vagyok,

rózsavízzel locsolkodok,

szépen kérem az anyját,

de még jobban a lányát,

hagy locsoljam meg a göndör haját.

Míg Tápiószentmártonban az alábbi változatot jegyezték le: 

Én kis juhász legény vagyok,

rózsavízzel locsolkodok, 

szépen kérem az apját, 

de még jobban az anyját, 

engedje meglocsolni a lányát,

mint a pünkösdi rózsát. 

Forrás:
http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_16
http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/110.html#114