Északi turnén a Tápiómente

Október végén a finnországi Hollolában került megrendezésre a XII. Hollo és Martta Nemzetközi Néptánc és Népzene Fesztivál, melyen 30 fővel a Tápiómente Táncegyüttes képviselhette Nagykátát, Magyarországot. Az október 25 – november 1. között megvalósult rendezvényen rajtunk kívül cseh, indiai, lett, orosz, osztrák és skót fellépők vettek részt. 

Nagykáta Tájház

Az 1999 nyarán történt hatalmas esőzések hatalmas kárt tettek az addig Tájházként működő nagykátai, vályogból készült, öreg parasztházban. Szó szerint menteni kellett a benne található tárgyi eszközöket, melyek egyike-másika máig magán viseli azokat a napokat. Az épület sajnos használhatatlanná vált. Közel 10 évig raktárban sínylődtek a kimentett dolgok, mígnem 2010 decemberében átadták az új Tájházat, melyet az önkormányzat egy EU-s pályázat segítségével, 10%-os önrésszel, tudott megépíteni.

Tápiómente Táncegyüttes

Az 1968-ban, Nagykátán alakult, Örökös Kiváló Együttes a mai napig a Tápió vidék legnagyobb néptánc együttese a maga 110-120 táncosával. Az együttes művészeti vezetője a Duna Művészegyüttes tánckarvezetője, szólistája, Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszttel kitüntetett, Harangozó Gyula-díjas táncművész. A zenekar vezetője Terék József, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett népzenész, zeneszerző. Örökös művészeti vezetője Domján Lajos, aki majd 40 éven keresztül volt vezetője, koreográfusa az együttesnek.

Lószőr ékszerek

Lószőrből már évezredek óta készítenek ékszereket a hozzáértők. Minket magyarokat, mint sokáig nomád népet, különösen szoros kapcsolat jellemez a lovakkal. Természetesen a hozzávaló sem mindegy. Ékszerkészítésre leginkább a fiatal csikók farokszőre a legalkalmasabb. Legtöbbször fekete, barna alapanyag jut az alkotónak, a fehér szín igen ritka.

(Németország, Svájc és Franciaország egyes részein például emberi hajból is készülnek ékszerek.)

Hosszú ideig nem nagyon készültek ilyen típusú ékszerek, míg a nagykátai Bodrogi Sándor újra nem élesztette ezt a „szakmát”. Sándor bácsi 25 esztendeje hunyt el, nevét munkásságával örökre bevéste a szakma aranykönyvébe.

Előszó gyanánt

Miért szól ez a blog a Tápiómentéről, annak néprajzáról? A válasz igen egyszerű: azért mert itt élek és már régóta terveztem, hogy összegyűjtök a témával kapcsolatos információkat aztán azokat valahova összegyűjtve közszemlére tegyem. Mivel egyik feladatom ebben a szemeszterben egy blog létrehozása, tartalommal feltöltése, így adta magát a téma és a hely ahol megoszthatom azokat.

Homályosan már látom magam előtt a főbb témákat, párhoz már az anyaggyűjtést is megkezdtem.A körülbelül 60 000 fős Tápiómente néprajzával fogok foglalkozni. Témáim között egyaránt szerepelni fognak a klasszikus (régebbi korok) és a jelenkor néprajzi témái.