2016. június 13., hétfő

Térségi hagyományőrzés a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében

Az "értékpluralizmus" 
Honlapom témájának egyik fele, szerencsére, egyre jobban kezdi foglalkoztatni az  embereket, azonban egy elég erős területi korlátokba szorítottam már az elején. Ebben a közösségben szinte mindenki ismer mindenkit, az igazi viták nem az online felületen zajlanak. A legfontosabb oly olyan elektronikus tér létrehozása, ahol megtalálhatóak a térséggel kapcsolatos legfontosabb információk, jellemzők. 

A hálózati tudásélmény 
El kell döntenie a blog szerzőjének már az első pillanatban, hogy mennyire érzi magát "erősnek" az adott témában. Ha az alapjai megvannak és elég széles körben belátja azt, s azzal is tisztában van, hogy egy adott idő után egyre jobban és jobban alá kell ásnia magát a témában, akkor lehet jövője a blogjának. Sokan feladják egy pár hónap után. Az első év kritikus, ha azt túléli és megfelelő szinten tudja tartani színvonalat 2-3 év kell, mire igazán el tudja fogadtatni magát, mikor sikerről beszélünk.

Speciális területről van szó.

A hálózati időélmény 
Néprajzról, hagyományőrzésről szól a blog. A néprajzi kutatások során megőrzött anyagok öröké velünk maradnak, emlékezünk rájuk.

A hagyományőrzés már pontosan az, hogy a ma idősíkjában hogyan élünk vele, hogyan alakítjuk, formáljuk át a mai ember életéhez, melyet az utókor majd továbbvisz .

Az interneten található online gyűjtemények, archívumok segítenek abban, hogy közösen éljük át a múltat.

A hálózati térélmény
Milyen legyen egy ilyen jellegű tartalmat hordozó elektronikus felület?
A legfontosabb, hogy a mai igényeknek megfelelően a különféle eszközökön (telefon, tablet, asztali számítógép), a különféle rendszereken (Windows, Windows Phone, Android, Mac OS, iOS, stb, stb), különböző képernyőméreteken (talán az okostelefonok többsége 4,5 hüvelytől indulnak és nézve a mai legnagyobb iMAc méretét, 27 hüvelyig számolhatunk).

2016. április 10., vasárnap

Tápiómente népviselete 1. - könyvbemutató


Öt település, Mende, Sülysáp  Tápióság, Tápiószecső és Úri hímzett, varrott, szőtt múltját, értékeit mutatja be az újonnan megjelent kiadvány, mely a Tápiómente népviselete címet kapta a szerzőtől, Terék Józseftől. A  könyv mindössze 300 példányban jelent meg, amelyből már elővételben elkelt 150 darab! A könyv 5000 Forintos áron vásárolható meg a szerzőnél.

A könyv bemutatója 2016. április 9-én volt, a sülysápi művelődési központban.

Tavaszi emlékhadjárat


Idén már 28. alkalommal került megrendezésre a Tavaszi emlékhadjáratot, mely Közép-Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénysorozata. Ilyenkor az 1849-es tavaszi hadjárat helyszíneit járják végig.



2016. március 29., kedd

Vargha Gyula


Vargha Gyula

Vargha Gyula 

(Káva, 1853. november 4. – Budapest, 1929.május 2.) statisztikus, költő, műfordító, a jog- és államtudományok doktora, igazgató miniszteri tanácsos, a magyar királyi központi Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja és az utóbbinak főtitkára, az MTA tagja (levelező 1892, rendes 1907, tiszteleti 1923).

Apja, Vargha János Káván és Bényén volt birtokos, a kávai Puky-család ügyvédi tanácsadója, anyja Márton Sára.

Középiskolai tanulmányait Budapesten református gimnáziumban végezte. Utána a Tudományegyetem jogi karán folytatta tanulmányait. 1872-ben, még első éves korában, lépett az Országos Statisztikai Hivatal szolgálatába, díjnokként. 1877-ben a jog- és államtudományok doktora lett.

2016. március 8., kedd

Húsvét a Tápiómentén


A húsvét mozgó ünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, ezt követi a nagyhét, húsvétvasárnap, húsvéthétfő és végül fehérvasárnappal zárul.